Csoportos foglalkozások tapasztalatai

             A tanév során többféle témában találkoztunk az osztályokkal csoportos foglalkozások keretében. Voltak hosszabb lélegzetvételű csapatépítő és önismereti tréningek, néhány alkalmas pályaorientációs foglalkozások és tanulásmódszertani, illetve bullying prevenciós órák is.

Az iskola diákjaiban általában jelen van az igény, hogy minél jobb közösségben, barátságos légkörben tölthessék mindennapjaikat és ezért általában szívesen tesznek is. Több osztály rendkívül lelkesen és érdeklődéssel vett részt egy-egy tréning folyamaton, mely során újszerű formában oldhattak meg közösen feladatokat, játszhattak és beszélgethettek. Gyakran fordultak a játékok olyan beszélgetésekbe, ahol bátran fejezték ki vágyaikat, igényeiket, olykor nehézségeiket az osztály életével kapcsolatban. Az ilyen típusú foglalkozások keretében igyekeztünk a közösség összekovácsolását, az empátia fejlesztését, a megfelelő konfliktuskezelés elsajátítását és az együttműködés előmozdítását szem előtt tartani és segíteni.

A közösségi életre nevelés, egymás elfogadása és megértése, az alkalmazkodóképesség elsajátítása különböző szocializációs közegekben történik a gyermek életében. Fontos elsődleges színtér a család, ahonnan az alapvető mintákat, értékrendet hozzák a diákok. Példaként áll az otthon a gyermek szeme előtt, amikor igazodik egy intézmény szabályaihoz és elvárásaihoz. Másik jelentős közeg az iskola, ahol társaikon és pedagógusaikon keresztül szintén sok mindent elsajátítanak, megtanulják, hogyan kell bizonyos társas helyzeteket kezelni, együttműködni (Thornberry, 1987). Az elsődleges és másodlagos szocializációs közegnek egyaránt szerepe van abban, hogy ki hogyan van jelen egy osztályban. Fontos tehát, közösen törekednünk arra, hogy a tanulók ne csak értelmileg, de szociálisan és érzelmileg is érett, kiegyensúlyozott személyiségekké válhassanak.

A foglalkozássorozatok általában ismerkedéssel és a közös szabályok megalkotásával kezdődtek, hiszen egy általuk alkotott és az ő igényeiket is figyelembevevő előírást könnyebb betartania a diákoknak (Horváth, 2011). Sokszor megjelenő hozzáállás, hogy a szabályok értelmetlenek, feleslegesek, ennek ellenére, amikor megérzik egy játékban az előírások hiányának nehézségét, egy csoportban az együtt dolgozás lehetetlenségét betartott keretek nélkül, akkor bevonódnak a közös szabályok megalkotásába és betartásába.

A szociális készégek fejlesztését elsősorban a társas helyzetekről történő beszélgetéssel lehet elősegíteni, ez egészen kis kortól kezdve jelentős szereppel bír. Azon gyermekek érzelmi intelligenciája jóval magasabb, akikkel a hozzájuk közel álló felnőttek sokat beszélgettek 4-6 éves korukban a különböző látott emberi helyzetekről és az azokhoz kapcsolódó érzelmekről (Jenkins és mtsai, 2003). Kisebb korban a mesék, nagyobbaknál a filmek vagy valós események értelmező megbeszélése segítheti a fejlődést. A foglalkozásokon játékok során kialakult helyzetek, olykor képek segítségével igyekeztünk megközelíteni a szociális készségek és az érzelmi intelligencia fejlesztését. Megérteni, hogy mi zajlik vajon a másikban a konfliktushelyzetek megfelelő kezelését is elősegíti, többek közt azért is, mert akik jobban tudják azonosítani mások érzelmeit, kevesebb agresszív viselkedést mutatnak kortársaikkal szemben (Denham és mtsai, 2002). Nyitottnak lenni a másikra, meghallgatni és az ő szempontjait is figyelembe venni nem mindig könnyű. Természetes, hogy egy osztályban olyan személyek vannak együtt, akik esetleg teljesen más érdeklődési körrel és jellemmel rendelkeznek, de milyen jó lenne  egymás felé azzal a nyitottsággal és érdeklődéssel fordulni, hogy a különbözőség érték lehessen és ne szégyellnivaló.

Igyekeztünk a diákokkal közösen feltárni az osztályok rendszerét és elősegíteni a benne betöltött szerepek megtalálását. Amikor egy gyermek vagy serdülő a helyét keresi a világban, azt az erősségeire való rávilágítással is segíthetjük. Önmaguk ismeretére nagy szükség van ahhoz, hogy egy nagyobb rendszerben – mint egy iskola – megtalálják a nekik megfelelő helyet és feladatokat. Fontos meglátni, hogy mi az, ami érdekli őket, miben jók, hol állnak az útjukon ebben a pillanatban, és mi az, amit célként meg tudnának fogalmazni maguknak. Ez, mind az egyén fejlődése, mind egy csoport formálódása szempontjából lényeges lehet, hiszen egy közösség épüléséhez mindenki apró hozzájárulására, osztályban betöltött szerepére szükség van.

Alapvetően pozitív tapasztalatokkal zártuk a foglalkozásokat, jó csoportokkal, együttműködő és nyitott tanulókkal volt lehetőségünk találkozni és együtt dolgozni.

Az iskolapszichológusok

Denham, S. A., Caverly, S., Schmidt, M., Blair, K., DeMulder, E., Caal, S., … & Mason, T. (2002). Preschool understanding of emotions: Contributions to classroom anger and aggression. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 43(7), 901-916.

Horváth, F.H. (2011). Tanártípusok, tanári szerepmodellek. Hungarológia Közlemények, 2011(4), 75-88.

Jenkins, J. M., Turrell, S. L., Kogushi, Y., Lollis, S., & Ross, H. S. (2003). A longitudinal investigation of the dynamics of mental state talk in families. Child development, 74(3), 905-920.

Thornberry, T. P. (1987). Toward an interactional theory of delinquency. Criminology, 25(4), 863– 891. DOI: 10.1111/j.1745-9125.1987.tb00823.x