Elballagtak nyolcadikos diákjaink

Gimnazista végzőseink után az utolsó tanítási napon nyolcadikos diákjaink is elballagtak. Hagyományainkat követve diáktársaik sorfala között járták végig az iskola épületét, majd a templomba érve a búcsúztató és búcsúzó beszédek, valamint a legkiválóbb diákok nyolcévi munkájának elismerése következett.  A ballagási ünnepség végén a nyolcadikosok átadták az utánuk következő évfolyamnak iskolánk zászlaját, majd dr. Huszka Mihály atya ünnepélyes áldásban részesítette a ballagókat.

A templomban elhangzott Jobbágy Károly: Búcsúzó című verse is, melyet a búcsúztató évfolyam nevében Haluska Dalma 7.a osztályos tanuló szavalt el:

 

Búcsúzunk attól, aki minket

éveken át a jóra intett,

tanított s védett, hogyha kellett;

így cseperedtünk szíve mellett.

 

Mennyi apró és nagy viharban

vitt minket féltve, szinte karban;

lelkünket mentve, fedve sokszor

óvott jövendő záporoktól.

 

Volt otthonunk és legtöbbünknek

anyánk, apánk – ki kísért minket;

de amit ők nem tudtak adni,

azt kaptuk itt nyolc év alatt mi.

 

Apró gyermekként még remegve

léptünk ebbe az épületbe,

s most úgy megyünk el, hogy az élet

titokból – tiszta törvénnyé lett.

 

Bárhová nézünk, most már minden

úgy villan vissza szemeinkben,

ahogy hosszú pár éves múltunk

alatt azt itten megtanultuk.

 

Feledheti anyját a gyermek?

– Álmában új életre kelnek,

s öreg korban is fényben állnak

gesztusai elmúlt szavának.

 

Épp így mi is már mindenképpen

magunkba zárva, rejtve, szépen

visszük azokat, kik szeretnek,

s emlékét derűs reggeleknek.

 

S pajzsként emeljük, hogyha zordul

kínoknak kardja ránk csikordul,

mert az a pajzsunk, az a vértünk,

mit itt tanultunk, s végigéltünk.

 

Kedves nyolcadikos Diákjaink! Új kalandra fel, Isten veletek!