Nyelvgyakorlás Bajorországban
A Petőfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium „kiválasztott” diákjai egy felejthetetlen hetet töltöttek Németországban, hogy nyelvtudásukat bővíthessék és a mindennapokban alkalmazzák. A tanulmányútnak kettős volt a célja, a már említett nyelvgyakorlás és a német kultúra minél alaposabb megismerése, Bajorország nevezetességeinek megtekintése.
Madarász Krisztina és Cserné Szabó Anita tanárnők gondosan előkészítették az utazást, felkészítették a diákokat a látványosságok befogadására, gyakorlati tanácsokkal látták el őket, hogy zavartalanul élvezhessék az együtt töltött napokat és tájékoztatták a szülőket a programról.
A „BOCI TRAVEL” utazási iroda segítségével színes, változatos túravázlatot állítottak össze részletes napirenddel, amit az időjárástól függően többé-kevésbé sikerült is megvalósítani.
Az első napon „mintegy utazás közben” Passau nevezetességeit kerestük fel. A Veste Oberhaus mellől megtekintettük a város csodálatos panorámáját, elkészítettük az első közös fotót és természetesen elzarándokoltunk – leróva kegyeletünket – Gizella királyné sírjához.
Rövid körsétát tettünk a három folyó találkozását körülvevő sétányon és már indultunk is tovább München felé. Délután a fiúk nagy álma a MBV múzeum következett. A legelső modellektől a legújabb luxuskocsikig, versenyautók, motorok, hírességek részére készített egyedi gyártmányok, páratlan látnivalók vártak rájuk. A diákok legnagyobb bánatára a Porsche kocsikat nem lehetett kipróbálni. (A többiekbe be lehetett ülni és belülről megtekinteni.) Fáradtan, de már az első napi élményektől is izgatottan érkeztünk a München belvárosában lévő Jugendherbergbe, szálláshelyünkre.
A második napon a bajor főváros nevezetességei közül csemegéztünk, Deutsches Museum, Olimpiai Park, Nymphenburgi kastély és a belváros következett. Naprakész és a tanulóknak a lehető legtöbbet nyújtani akaró idegenvezetőnk segítségével a múzeumban több száz német diákkal együtt egy fizika órán vettünk részt. A mesterségesen előállított villámlás és a villámhárítás fizikai jelenségének bemutatására került sor, rendkívül látványosan. Egyébként az egész múzeum egy kész csoda, a technika csodája. Az ember szinte egy hetet eltölthetne itt. A délutánt szabadfoglalkozás, az elmaradhatatlan ajándékvásárlás zárta. A harmadik napon a gyönyörűségek csúcsa, az ember számára szinte elképzelhetetlen pompa és szépség várt bennünket a „Neuschwanstein”-i várban és a „Lindenhof”-i kastélyban. Német nyelvű idegenvezetés, Richard Wagner csodálatos zenéje és minden, amit a szem befogadni képes meisseni porcelán, firenzei tükrök, carrarai márvány, velencei bútorok, freskók, elefántcsont- szobrok, a világ legdrágább és legcsodálatosabb kelméi II.Lajos páratlan ízlésvilágát tükrözi. A Lindenhofba vezető úton egyórás pihenőt tartottunk Oberammergauban, ebben a fantasztikus pici mesevárosban, amely egész évben a karácsony hangulatát idézi. Hogy az ember által alkotott csodák mellett a természet csodáiról se feledkezzünk meg, hazafelé megálltunk Garmisch-Partenkirchenben a nagy sísáncnál. Jó lesz majd télen a síugró versenyek közvetítését nézve visszaidézni túránk felejthetetlen perceit. Építészet és zenei ismereteink bővítése után történelemóra következett, de ez már a szombati napon. Ellátogattunk Berchtesgadenbe, a hitleri „Sasfészekbe”. Idegenvezetőnk alapos felkészülésének köszönhetően a látogatást megelőzően egy filmet néztünk a „Kehlsteinhaus” építéséről, a hegyre vezető út készítéséről, Hitler külföldi vendégeinek a „Sasfészekben” történt fogadásáról, majd a II. világháború alatti környékbeli bombázásokról és a ház megmaradt dokumentációs anyagáról. Nagy izgalom előzte meg a túrát, hiszen az időjárástól függött, hogy megnyitják-e a hegyre vezető utat. (Előző nap még hóakadályok miatt zárva volt.) Az izgalomért kárpótolt bennünket, hogy páratlan természeti jelenségekben volt részünk! Amikor elindultunk, szakadt az eső, ezt követően havas eső, majd fenn a Kehlstein hegyen (1834 cm) hó esett. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a Sasfészek lenyűgöző panorámája nem nyílik meg előttünk. Tejfehér ködbe és felhőkbe burkolózott a csúcs. Megnéztük az épületet, a kiállított dokumentumokat és kb. 1 óra múlva kisütött a nap. Csillogott a hó és a ködnek nyoma veszett. A környező völgyek legapróbb házait is kristálytisztán láttuk, sőt a csúcsra vezető havas gyalogutat is megnyitották. Délután hajókáztunk a völgyben a „Königssee” tavon. Németország legtisztább tava, vizét ivóvíznek minősítették, fokozottan védett, vízutánpótlását felszín alatti patakokból nyeri. Kikötöttünk a Hirschbau félszigeten és megtekintettük a St. Bartholomӓ templomot, ettünk a nagyon finom helyben fogott, füstölt és felszolgált pisztrángból.
Vasárnap elérkeztünk kirándulásunk utolsó napjához. Fájó szívvel vettünk búcsút Münchentől, a Jugendherbergétől és földrajz szakos idegenvezetőnk jóvoltából túráztunk egyet „Almbachklamm”-ban egy festői szépségű szurdokban. Utolsó állomásunk már Ausztriában Salzburg volt. Rövid sétát tettünk a belvárosban, a Dómban ifjúsági találkozót szerveztek, a téren hatalmas sátrakban katolikus fiatalok tanácskoztak, előadást tartottak a hitélet aktuális kérdéseiről „Der Beginn des Lebens” címmel. Késő éjjel fáradtan, de felejthetetlen élményekben gazdagon érkeztünk Vecsésre.
Köszönet illeti az iskola vezetését, mely anyagi támogatásával jelentősen hozzájárult a rendkívül gazdag program megvalósításához, Madarász Krisztina és Cserné Szabó Anita tanárnőket, akik előkészítették és felügyelték az utazást, idegenvezetőnket, Nagy Gábort és a BOCI TRAVEL utazási irodát, mert a terveknek megfelelően és magas színvonalon megszervezte és lebonyolította túránkat.
Csík Józsefné
Költői vénával megáldott idegenvezetőnk a következő versben foglalta össze bajor utunk eseményeit, élményeit:
Nagy Gábor: Petőfis Bajor túra (Egy kis visszaemlékezés)
Látni akarom egy közös fotón,
Kezet fog a három folyó:
Az Ilz apró, a Duna nyugodt, az Inn örvényes,
Passauban ezer éve, így hangzik a természet törvénye.
Az Inn folyón túl az egy funkcionális exklávé
Pár órát aludtunk a buszban, de feldobna egy német kávé.
Templomba mennél, adunk erre bőven okot,
Találkozhatsz Gizellánkkal, és hallhatsz tinédzser rockot.
Kisvárosból nagyvárosba,
Mitől kerül egy BMW ily’ sokba
Talán mert mindenki ilyen autót akar?
Mindjárt megtudjuk, hogy a propelleres embléma mit takar.
Ha nyüzsögni vágysz, este 10-ig lehetsz kerge,
Lakásunk 4 napig egy Jugendherberge.
A társalgóban a hangulat sohasem lehet lapos,
Ha a kertben ott lapul egy földbe gyökerezett villamos.
Belénk villan egy gondolat,
Mit keres egy kastélykertben egy gondola?
Ez normális egy Wittelsbachnál,
Jobb, ha megszokod, mielőtt a fejedhez kapnál!
Mi lehet egy kellemes villámcsapás titka,
Jó, ha van nálad mindig egy Faraday-kalitka!
Bányász lennél, de nem akarod, hogy koszos legyen a ruhád?
Végy egy nagy levegőt, és lépj be a Deutshes Museum kapuján!
Utunk eddig nem volt hegyes,
De legalább az időnk pár percre kegyes.
Engedj lazára egy gombot,
Másszuk meg az Olimpiai dombot!
Bajor utunk csak akkor lehet alapos,
Ha bejárjuk a mesevárat, ahol éldegélt a Lajos.
Kastélyvölgyben, kastélyhegyen,
Szóljon a muzsika: csak Wagner legyen!
Hobbija különc volt, mint maga király,
Barlangjában felzendül a Tannhäuser nyitány.
Világos van még, adjunk magunknak egy sanszot
Megcsodáljuk a Garmischi ugrósáncot.
Sasfészeknél találsz havat,
Königsee-ben elég halat.
Hirtelen leáll a hajómotor,
a kalauz a lépcső alatt valamit kotor.
Megszólal kezében a trombita,
a tó visszhangja a világ legjobbika.
Koppan a hajó a kikötőben,
Ragyogó napunk kitörőben.
Füstölt halak falak alatt,
Vadászlakon régi lakat.
Időnk sosem lehet undok,
Ha mai álmunk egy vad szurdok.
Tegnapi eső, már folyóként robog,
Nincs az a kiáltás, mihez elég egy torok.
Városnézés Fastfood módra,
jut időd még azért a dómra.
Szomjunkat a látvány oltja
hol van még az Alpok utolsó hófoltja.
