Karácsony hetében
A Petőfi iskola KARÁCSONYI ÜNNEPSÉGE a Jézus Szíve templomban
Engedtessék meg, hogy számomra nagyon kedves és fontos verssel kezdjem. A szerző, Szent-Gály Kata költő, író és misztikus születésének 100. évfordulóját ünnepeltük pár hete. Az ő egyik versének címét vettem „kölcsön”.
Karácsony hetében
Őrizz meg gyereknek engem,
hogy hinni tudjam a csodát:
Istennek valljam Mária
bepólyált kisfiát.
Őrizz meg gyereknek engem,
hogy elfogadjam, így szeret
s mert Isten, Isten-módra tesz
érthetetlenségeket.
Valószínűleg sokunkban felötlik ilyenkor újra és újra gyermekkorunk adventje és benne a karácsonyra való készülődés. A mindennapi hajnali roráték, a szaloncukor készítés és csomagolás, s a mézeskalácsok illata töltötte be ilyenkor az egész lakást.
Az idén, „Karácsony hetében” – december 21-én a Petőfi téri Jézus Szíve templomban a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola gyermekeinek karácsonyi műsora valóságos csodával ajándékozta meg a templomot zsúfolásig megtöltő hallgatóságot. A valóban profi színvonalon szerkesztett, rendezett és kivitelezett műsor a gyermekek őszintén tiszta, örömteli előadásában igazán bensőségesen szép, karácsonyi hangulatot nyújtott kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Megpróbálom röviden összefoglalni élményeimet a valamivel több mint egy órás műsorral kapcsolatban:
Az igazgatónő, Sztyehlikné Hegyi Krisztina köszöntője előtt a karácsonyi, ünnepi hangulatot a gyermekek 6-7 perces német éneke adta meg. A tiszta gyermekhangnál kevés dolog van, ami szebb és jobban megérinti az ember lelkét. A „ráhangolás” után az igazgatónő a karácsony igazi, valós jelentőségéről beszélt nagyon világosan, érthetően, a teológiai és irodalmi szempontoknak is megfelelően. A mai világunkban különösen szükséges és hasznos volt a legkedvesebb ünnepünknek, karácsonynak megmutatni igazi fontosságát, lényegét. Köszönjük szépen!
Szerencsés volt, hogy ismét szerepeltek az ünnepi műsorban a Vecsési Zeneiskola növendékei Rainer-Micsinyei László igazgató úr vezényletével. Így a műsor még „ünnepibb” lett.
Az idei műsor zömét az általános iskola 2.a és 2.b. osztályos tanulói adták. Ők szerepeltek a Betlehemes műsorban is. Az egyszerű, de kifejező jelmezek, kellékek (pl. szalmabála) a gyermekek szép szövegmondása „hitelesen” jelenítette meg a Szentírásban leírt történetet, az Üdvözítő megjelenését Betlehemben. A legfontosabbnak azt tartom, hogy mindegyik tanulónak adtak szereplési lehetőséget. Nem a legjobb képességű 10-15 gyermekre épült a műsor, hanem mindegyik gyerek szerepelhetett. Valószínű ez többletmunkával járt, de a pedagógiai, nevelő értéke felbecsülhetetlen. Igazán dicséret illeti a felkészítő tanárokat: Szél Sándorné, Bendiákné Szabó Tünde, Fekete-Part Gabriella. Felkészítő munkájuk eredményét minden bizonnyal év közben is érzékelni fogják.
Az alsós énekkar vezetője Kállainé Szögi Klára volt. A felsősökből és gimnazistákból álló énekkar vezetője Osikoviczné Csendesi Mária és Czékus Jób volt. (A felsősöket egy-két pedagógus is „erősítette”.)
Pár hónap múlva lesz 50 éve, hogy nemzetünknek nagy zeneszerzője és nevelője, Kodály Zoltán meghalt – 1967. március 6-án hunyt el. Meg vagyok róla győződve, hogy „Fentről” örömmel hallgatta a Mester a gyermekek énekét, ha nem is hallatszott olyan tisztán és fényesen, mint a Kodály Kórusiskola éneke. Hiszen az Ő célja, az Éneklő Magyarország megteremtése volt. Ez itt kezdődik, sőt, még korábban.
A szavalók is külön dicséretet érdemelnek: Bernhardt Dorottya, Sztyehlik Anna, Baranyi Zsófia és Cser Zsófia.
Felkészítőjük: Dóczyné Topál Dalida volt.
A műsor végén Dr. Huszka Mihály plébános atya az igazgatónővel együtt köszönte meg a gyermekek szereplését, a nevelők, tanárok rengeteg fáradságot igénylő felkészítését, és nem utolsó sorban a szülők segítő hozzáállását.
Valóságos „csodának” lehettünk tanúi „karácsony hetében”.
Adja az Úr, hogy ez a „csoda” maradjon meg bennünk hosszú-hosszú ideig. Őrizzen meg bennünket gyereknek, hogy hinni tudjuk a csodát: Istennek valljuk Mária bepólyált kisfiát!
Nagy István Elek