Kóspallagi erdei tábor – 4.a

Ahogy hazaértünk a tavalyi erdei táborból (Csattogóvögy), már tudtuk, hogy jövőre is menni fogunk. Jó értelemben véve megfertőzte az osztályt a sok közös élmény és a természet. Szerencsére sikeres volt a Cetelemes pályázat, melynek címe “A ruhák második élete” volt. Minden gyerek készített egy babát zokniból. A szavazáson 7. helyen végeztünk a 168 pályázóból. Itt szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki szavazatával erősítette pályázatunkat.

Az idei osztálykirándulás helyszínének a gyerekek egyhangúan, a Kisinóci Turistaházat választották, bár ebben nagy szerepe volt a medencének, ami a tábor területén van. A Kisinóci Turistaház (Kóspallagon), Vecséstől körülbelül 80 km-re a festői szépségű Börzsönyben található.

Az indulás előtt pár nappal Klári néni minket szülőket elhívott, hogy átbeszéljük a teendőket, programot, mire kell vigyázni és odafigyelni. Így mi már tudtuk, hogy unatkozni idén sem lesz időnk.J

Június 8 -án pénteken, az osztály nagy izgalommal egyen pólóban gyülekezett az iskola előtt. Délelőtt (9.30-kor) már vártak minket Törökmezőn a kalandparkban.  Akinek nem volt kedve, mersze a fák közt kalandozni, azok sem unatkoztak, volt itt játszótér, foci- és röplabdapálya. De nézhettünk mosómedvét, szurikátát, kengurut, pávát és egyéb különleges állatot is a mini állatkertben. A hely nagysága miatt, nagyon örültünk az egyforma pólónak, mert így mindig láttuk merre vannak a „mi” gyerekeink. Az első nagy kaland után megérkeztünk a Kisinóci Turistaházhoz, ahol elfoglaltuk a szálláshelyünket. Ebéd után, szieszta helyett megérkezett Ági néni és megkezdődött a lányokkal a buborékfestés és a fiúkkal a fűfej készítés. A délután további részében a röplabdapályán játszottunk, szembekötve rajzoltunk közösen és sorversenyeken csapatokba osztva bizonyíthattuk ügyességünket és persze megtörtént az első közös csobbanás is a medencében. A versenyek jutalma sok-sok matrica volt, melyet egy közös meglepetésre lehetett beváltani, már ha eleget gyűjtöttek a gyerekek! A matricákat, egy korábban elkészített közös osztályrajzon lehetett gyűjteni. Amikor a gyerekek korábban megrajzolták a lapot az iskolában, még nem tudták pontosan, hogy mire kell.

Az esti program tábortűz és szalonnasütés volt. Amíg a gyerekek játszottak-énekeltek a tűz körül addig nekiláttunk elkészíteni a nyársakat.

Másnap reggel esőre ébredtünk, de az idő nagyon kegyes volt hozzánk, mert reggeli után elállt az eső. Túravezetőnkkel egy kisebb sétát tettünk az erdőben, mely során megtekintettük az itt található fafajokat, leveleiket, kérgüket, termésüket és megtanultuk, hogyan lehet megenni a csalánlevelet, sőt a bátrabbak meg is kóstolták. Bepillanthattunk még hegyi patakok állatainak életébe is.

Visszaérve ebéd előtti szabadfoglalkozás várt a gyerekekre, volt, aki pihent, röplabdázott, de lehetett Mátyás korabeli motívumok szerint csempét festeni, Klári néni előre gondoskodott a sablonokról.

Délután a lányok kisállatkereséssel, a fiúk pedig térképészettel és kincskereséssel töltötték az idejüket.  Az eredményhirdetés után jöttek a csapatépítő sorversenyek lufival, pattogatott kukoricával, vizes pohárral, valamint zoknicsatában megküzdeni a felnőttekkel és persze egymással. Most sem maradhatott el a jól megérdemelt fürdőzés a medencében. Bár a víz hidegebb lett az esőtől, de ez nem sok gyereket tántorított el a fürdéstől.

Este vacsora után várt minket a disco. Még egy kis tánc a rögtönzött színpadon és a gyerekek sokkal gyorsabban elaludtak, mint hitték. J

Utolsó reggel napsütésre ébredt a kis csapat. A szobaellenőrzés után mindenki levonult reggelizni majd a szobák kipakolása után mindenkinek meg kellett küzdeni az utolsó foglalkozással, amit a kínált programok közül választottak. Nem volt egyszerű a feladat, mivel illatzsákot kellet varrniuk. Az első nehézséget a cérna befűzése okozta, majd a pelenkaöltések elsajátítása. Volt, aki majdnem feladta (főleg a fiúk), de egy kis segítséggel végül mindenki megtölthette a kis zsákokat levendula- vagy kamillavirággal.

A nagy munka után még lehetett úszkálni, röplabdázni, majd miután jól kifáradtunk, elfogyasztottuk utolsó ebédünket, de mivel volt még időnk a busz indulásáig, így jött az utolsó szabadfoglalkozás. Az aktívabbak még számháborúztak is a busz érkezéséig. Elkészítettük a közös fotókat a matricákkal teleragasztott plakáttal és megállapítottuk, hogy a gyerekek elegendő matricát gyűjtöttek, hogy megkapják a meglepetést. Így elindultunk haza tele élményekkel, új ismeretekkel és persze izgalommal, hogy a jól megérdemelt meglepetést fagyira, sütire beváltsuk Verőcén, a Vén Duna Cukrászdában.

Köszönjük Klári néni a szervezést, hogy vállalta az osztályért a sok munkát!

Szeretnénk még köszönetet mondani az igazgató asszonynak, aki elengedte a gyerekeket, Stúdium Alapítványnak, a Váci egyházmegyének és Vecsés Város Önkormányzatának a támogatást, Magdi néninek, aki előkészíttette a gyerekekkel a táborozás során használt eszközöket és persze a szülőknek, akik segítettek abban, hogy napjaink felhőtlenek legyenek!

Jakubecz Gabriella és Badóné Lőcsei Ágnes

4.a osztályos szülők

(Fotó: Jakubecz Gabriella)

Vélemény, hozzászólás?