Tudatosan élj!

Az ökoiskolai programunk keretében a humán munkaközösség meghirdette a „Tudatosan Élj!” című novella – és drámaíró versenyt, melynek témája a környezet óvása, védése volt. A pályamunkák közül egy drámát, illetve forgatókönyvet és két elbeszélést díjaztunk, melyek alább olvashatóak. A szakmai zsűri (humán és természettudományos munkaközösség) helyezései:

1. Alexa Balázs 7.b
2. Fagyal Nikoletta 10.c
3. Jánosa Fanni 10.c

Gratulálunk a nyerteseknek!

Papp Éva

 

Útközben

 

Kellemes hangulatban ballagtam hazafelé az iskolából. Jó napom volt. Nem írtunk dolgozatot, nem feleltünk. Lassan esteledett és hűvösre fordult az idő. Kabátomba burkolózva mentem.

Vadludak húztak dél felé, ami azt jelentette, hideg lesz. Hirtelen kellemetlen szag ütötte meg az orrom. Ez a széngáz füstje. Felnéztem a háztetőkre, ahol a kémények békésen pipáztak. Füstjük különböző szagú és színű volt. Gondolom, ahol gázzal vagy száraz fával fűtöttek, ott halvány, alig érezhető volt a szag. De volt sötétkék, sőt fekete is, és szálltak felfelé a tiszta levegőt szennyezve.

Az egyik háznál avart égettek, de mivel az nem volt száraz, ezért nehezen égett és hatalmas füstfelhőt csinált. Rövid párbeszédre lettem figyelmes:

• Hozz ki pár olajos flakont és palackot!- mondta egy apa az ott segítő gyerekének. Ő pedig boldogan futott teljesíteni a rá bízott feladatot.
• Édesapám! Van itt pár olajos rongy, meg rossz cipő! Azt is el kellene égetni!
• Rendben van, hozd!- hangzott a válasz.

A gyerek megérkezett az égetnivalóval, boldogan dobta tűzre és örömében még kurjongatott is a felcsapó lángok láttán. Úgy tűnt mindnyájan elégedettek. Nem gondoltak arra, hogy hány allergiás, asztmás ember, pici baba vágyna a tiszta levegőre. A felnőttnek, az apának kellene környezettudatosságra nevelnie fiát, mert ha most nem neveli erre, akkor később a felnövő gyermek ugyanezt csinálja. Fejem lehajtva folytattam utamat tovább, már korántsem olyan jó hangulatban. Néztem a járdák szélén a- lassan már pusztulóban lévő- virágokat. Az ősz, az autók, a buszok, a motorok füstje megtette már a hatását. És ekkor! A virágok között virító parlagfüvet pillantottam meg. Szálló pollenje sok-sok embernek okoz nehezen elviselhető fulladásos rohamot.

De hiszen! Jutott eszembe, hányszor kérik a médián keresztül orvosok, beteg emberek, hogy irtsuk. És lám! Itt a város közepén zavartalanul élnek.

Mit tehetnék én? Semmit? De én is felelős vagyok levegőnk tisztaságáért! Elhatároztam, hogy barátaimmal együtt segíteni fogok a természetnek. Először is fákat kellene ültetnünk. Árnyat adó lombjuk életet is ad. Szervezhetnénk kirándulásokat azzal a céllal, hogy minél több parlagfüvet összegyűjthessünk. Szórólapok kihelyezésével felhívhatnánk a figyelmet élhetőbb környezetünkre.

Lassan sétáltam és eltűnődtem. Szegény levegő, szegény környezetünk! Csak egy rövidke útszakaszon ennyi szomorú látvány. Hát akkor az országos szinten? Pedig vigyázzunk élő környezetünkre, hogy szüleink egészséges öregkort, mi boldog, aktív éveket, gyermekeink és unokáink pedig élhető természetet kapjanak.

Szomorú gondolatok kavarogtak fejemben, észre se vettem, hogy hazaértem. Beléptem lakásunk ajtaján, és édesanyám mosolya, a gőzölgő vacsora ínycsiklandó illata pár pillanatra elfeledtette velem a szomorú valóságot.

 

 

Vecsés, 2018-11-26                                                   Jánosa Fanni Katalin

10. c

 

 

GYUFA

forgatókönyv a Gyufa című fikciós dokumentumfilmhez

 

Készítő: Alexa Balázs 7. b osztály

Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium, Vecsés

 

1. Felirat

<<7-10 mp.

Felirat Gulim betűtípussal, a szövege a következő:

A film (sajnos sokszor) megtörtént eseményeken alapul, ám a szereplők, azok nyilatkozatai a képzelet szüleményei.

2. Felkonferálás előtt

<< 20-30 mp.

Helyszín: Aranyospuszta mellett levő kerítéssel körülvett kis domb ( 48°17’44.2″N 21°13’24.7″E )

Képi anyagok: célja a szinte érintetlen természeti adottságokkal rendelkező helyszín bemutatása. Vágóképek az Aranyospusztát körülvevő Zemplén hegységről, eredeti vagy utómunkált hang (madárcsicsergés, csend érzékeltetése), felvételek a falu mellett levő dombról (lehetőség szerint a domboldalon látható állatokról). A kamera körbetekint, a falu környéke, a növények szinte mesés látványvilágot teremtenek, akár utómunkált színekkel. A jelenetrész végén a kamera rápásztáz Aranyospusztára.

2.1 Felkonferálás

<<15-25 mp

Vágóképek Aranyospusztáról, a patakról, a játszótérről, az iskoláról, az omladozó pincéről (amin ülhet egy ember), stb.

Narráció: Aranyospuszta. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, mindössze 70 lakosú falu. Közigazgatásilag egy másik faluhoz, Abaújkérhez tartozik, a Zemplén lábánál, az Encsi járás területén található. Lelke a bevásárlóhelyként is szolgáló kocsma.

 

 

3. Riportok az ügyben érintett szeplőkkel

A riportokban a riporter nem hallatszik, csak a beszélők nyilatkoznak, mintha kötetlenül beszélnének a történtekről.

• Gyufa volt feleségének (Bugáné Helga) nyilatkozata

<<60-90 mp

Helyszín: Bugáné Helga háza

Bugáné Helga:

6 éve váltunk el, (…) 23 évesen mentem hozzá Bélához, vagy ahogy jobban ismerik: Gyufához, egy jóvágású fiatalnak tűnt, ő volt a falu bikája, ha úgy tetszik. Aztán olyan 10-11 évig jól elvoltunk, de olyan 2010 környékén elkezdett inni.

Ekkortájt kezdődött az, hogy amikor a haverjaival mentek a kocsmába, utána sűrűn jártak valamit gyújtogatni. Eleinte még csak a focipálya mellett próbálták felgyújtani a füvet, aztán pedig a főút és a patak határolta kis helyen, később, amikor ez kezdett eldurvulni, akkor a faluvégi magánterületre jártak ki és a legelőket gyújtogatták, a Jocónak a takarmányát meg a pajtáját is leégették.

Itt nincs távfűtés vagy vezetékes gáz, vagy fával tüzelnek az emberek, vagy PG gázzal. Ő viszont mindig szeméttel tüzelt, ezt is nehezen viseltem el.

A legdurvábbakat nem is meséltem. Egyszer felgyújtották a hegyoldalt, ami elég közel van a házakhoz meg ugye szintén magánterület, és nagy szárazság volt, ami miatt óriási tűz keletkezett, egy tucatnyi tűzoltóautó volt itt… Rengetegszer volt hogy hajnalba’ gyújtogattak, aztán az a nő aki ott a túloldalon lakik, hajnalba járt mindig dolgozni, neki kellett folyton kihívni a tűzoltókat.

Hiába beszéltem neki szép szóval, hiába rimánkodtam, nem ért semmit. Olyan füst volt egy-egy ilyen eset után, hogy fuldokolt az egész falu. Pedig nézze meg: itt vagyunk az erdők mellett, olyan levegő van itt, hogy harapni lehet, ahogy mondani szokták.

Annyira elfajult már a dolog, hogy embereket fenyegetett meg, hogy nehogy kihívják a tűzoltókat… Azt mondta nekik, hogy felgyújtja a házukat. Járt pszichológushoz, de semmit se használt. Mindenki tisztában volt vele, hogy ő a főkolompos az ügyben, de mondom… félelemben tartotta őket. Végül én elégeltem meg a dolgot, feljelentést tettem ellene, illetve elváltunk 2012 tavaszán. A ház az enyém lett.

Most egyik barátjánál lakik, azóta is gyújtogat fel mindent… A feljelentésből meg nem lett semmi, rajtam kívül 1-2 ember mert tanúskodni, sajnos nekik sem volt semmilyen döntő bizonyítékuk, az ügyből nem lett semmi. [sóhajt]

3.2 Riport Jocóval (Virág József sértett)

<<60-90 mp

Helyszín: a falu, Jocó beszél, lovai, illetve a patak a háttérben

Jocó:

2011 őszén elég száraz időszak volt, emlékszem, hogy félig üres volt a pajta, odaköltöztek a szomszéd macskái, mert nem volt szükség rá… [mosolyog], kint lehetett tartani a lovak takarmányát. Olyan október lehetett, elmentem, mert volt egy kis elintéznivalóm Szerencsen. Jöttem vissza és azt látom, hogy ég valami a dombon. Látom, hogy ott vannak a Buga Béláék a haverjaival. Nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, elvégre nem az én területem, meg hát nem volt ritka dolog ez akkortájt. Nem mintha most bármi változott volna… [sóhaj]. Aztán este megyek ki, mivel a macskák már életvitelszerűen laktak nálam, ugyanis itt az a szokás, hogy valaki kap rokontól, ismerőstől egy állatot, vagy hozzászokik egy kutya-macska, aztán mikor nem törődnek velük, akkor átköltöznek hozzám meg a Benkóékhoz, mert mi etetjük őket. Így megy ez. Tőlük meg tőlünk szokták rokonok elvinni, meg elajándékozzuk őket. Na mindegy, szóval mentem ki, és láttam, hogy fel vannak borogatva a szénabálák, megnézem, hogy mi történt, végül konstatáltam, hogy Gyufáék, mert a Bélának ez a beceneve, odébb vittek egyet a bálákból, aztán meggyújtották. Leégett az egész, meg a pajta, benn a macskákkal ki tudja mi lett, aztán sem jöttek vissza, ha ugyan túlélte valamelyik… Ekkortájt vált el Gyufa a feleségétől, a Helgától, aki egy olyan 4-5 hónap múlva szólt, hogy az ő perét elősegítendő, úgymond, toboroz embereket, akik vallanának a Béla ellen. Már a történtekkor is felmerült bennem, hogy tenni kéne valamit, de hagytam a dolgot végül. Itt viszont már, hogy láttam rá esélyt, hogy lesz is belőle valami, benne voltam. Mint később kiderült, sajnos az eljárást megszüntették megfelelő bizonyíték hiányában. Hát, ez van. Ez egy ilyen világ.

 

3.3 Riport a tűzoltóval

<<60-90 mp

Narráció: Gyufa ügyében a tűzoltóságnak is lehet egy-két szava a folyamatos riasztások miatt. Az ügyben Láng Szilárd tűzoltó alezredes, az ügyben érintett szakmai egység vezetője nyilatkozott.

Helyszín: Tűzoltóság, Encs

Láng Szilárd:

Rendszeresen kaptunk riasztást Aranyosból az elmúlt körülbelül 10 évben. Mi látjuk el az encsi járás nyugati részét, ennek én vagyok a vezetője, emiatt szinte minden alkalommal ott voltam a kisebb-nagyobb tűzoltásokon. Legtöbbször csak kisebb kiterjedésű tűzesetekről kapunk bejelentéseket, már kezdjük megszokni… [enyhe mosoly]. Egy társaság szokta ezeket okozni. Már feljelentést tettek ellenük, de egyelőre nem lett semmi eredménye. Volt egy-két súlyos eset is: például egyszer az egész domboldal lángolt a nagy szárazság miatt, a tűz már a falu egyes házait is veszélybe sodorta. Már az encsi egységekre is szükség volt a falu megvédéséhez. Magánterületeket, legelőföldeket égettek fel, az egyik feljelentés vádiratában az egyik helyi lakos takarmányának felgyújtása is szerepelt. A „főkolompos”, aki feltehetően ezeknek az eseményeknek az indítókulcsa, Buga Béla. Rengeteg ilyen, nem túl környezetbarát cselekedet száradhat a lelkén.

 

3.4 Riport Dr. Kereki Ferenccel, a Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberével

<<60-90 mp

Vágóképek a Környezetvédelmi Felügyelőség épülete, cégtáblája, tevékenységükre utaló plakátok, anyagok megjelenítésével.

Helyszín: Dr. Kereki Ferenc irodája

Az említett eset sajnos nagyon is gyakori probléma. Hogy miért tesznek ilyet az emberek? Azon túl, hogy meggondolatlanul szórakozásból, butaságból csinálják, él egy tévhit is a fejekben. Nevezetesen a tarló égetését keverik össze a parlagégetéssel. Hangsúlyozni kell, hogy a tarló égetésére nagyon indokolt esetben, növényvédelmi szempontok miatt adható engedély, akkor, ha olyan kórokozókat kell kiirtani, melyek elpusztítása más módon nem lehetséges. A tarlóégetés csak korlátozott területen, ellenőrzött körülmények között végezhető. A parlag, a gazos területek felgyújtásának talán az egyik legnagyobb veszélye, hogy az égés nem kontrollálható, a lángok könnyen átterjedhetnek az erdős területekre, illetve a közeli falvakra is, ezzel emberi életeket veszélyeztetve, beláthatatlan károkat okozva. Nem részletezem az ilyen égetés légszennyező, ezáltal egészségkárosító hatásait, ezt talán mindenki el tudja képzelni, de ezen felül talán kevesebben gondolnak a természeti értékek károsodására.  A virágzási, termésérési időben kialakult tüzek károsítják a védett növényfajok populációit, a fészkelési időszakban kialakult tüzek komoly károkat okoznak a földön fészkelő madarak populációiban, a tűz szinte minden időpontban káros az ízeltlábúakra, elősegítheti egyes gyom- és inváziós növényfajok terjedését, hozzájárulhat egyes gyeptípusok becserjésedéséhez, az égés során jelentkező magas hőmérséklet károsíthatja a gyepalkotó fajok gyökérzetét. A tüzek jelentős hatást fejtenek ki az állatvilágra is. Ennek okai egyrészt a tűzzel történő közvetlen érintkezés pusztító hatása, az élőhely-szerkezet, valamint a táplálékkínálat megváltozása. De mindezen szakmai ismeret nélkül, laikusként is belátható, hogy milyen hatalmas pusztítás veszélyének van kitéve ember, állat, növényzet a felelőtlen emberek által szándékosan okozott tüzek miatt.

 

• Riport Gyufával

<<60-90 mp

Narráció: A történtekről megkérdeztük Buga Bélát, azaz Gyufát, a gyújtogatással gyanúsított férfit arról, hogy mit gondol a környezetszennyezésről és hogy hogyan tesz ő maga „unokái Földjéért”, illetve, hogy mit szól az őt ért vádakhoz.

Helyszín: Aranyospuszta, Gyufa lakhelyének udvara

Gyufa:

Megmondom őszintén, én nem tartom ezt egy valós problémának. Mindenhol mondják, hogy a globális melegedés így meg úgy, én ugyanúgy szoktam fázni télen most is, mint azelőtt, nem értem… Meg a falubeliek hőzöngenek, hogy állítólag én felégetek mindent és hogy egyszer a falut is fel fogom gyújtani.  Meg hogy milyen füst van, meg hogy mekkora a szmog. Hát mik ezek, meteorológusok? Persze hogy kinn voltam, amikor égett a hegyoldal. Mi is megnéztük a haverokkal, látta vóna, olyan világos volt este, mintha nappal lenne. Amúgy meg megnézheti tavasszal, a fű úgyis kinő, égetés ide vagy oda. Nem értem az egész felhajtást. Mi ezzel a baj?

Felirat: Gyufa nyilatkozatának végén a kép megáll, Gyufát mutatja, utolsó két mondata Gulim betűtípussal, szövege a következő: Nem értem az egész felhajtást. Mi ezzel a baj?