Sportpályát avattunk

Ki ne emlékezne az iskola hátsó sportudvarának aszfaltos pályájára? Biztos, hogy néhányan fel tudják idézni azt a képet, amikor a sokat használt pályánk repedésein, az élet lett úrrá – gaz formájában…

Elérkezett hát az idő, hogy ez a pálya is megérdemeljen egy kis törődést. Azt a helyet, amely nemrég még gyermekcsoportok labdáért folytatott harcának játékos zajától volt hangos, a tanév végeztével hatalmas munkagépek vették birtokukba. Akik a nyári szünet alatt nem merészkedtek az iskola környékére, csodát láthattak a tanév kezdetén. Mintha mesebeli varázslat történt volna, a pálya gyönyörű formában pompázik műfüves borítású új „ruhájában”. Mindannyian boldogan vettük birtokunkba már az első tanítási naptól.

Nem maradhatott el az ünnepélyes ceremónia sem, a pálya hivatalos felavatása és átadása, melynek megszervezésével engem bíztak meg. Erre az alkalomra az őszi szünet előtti utolsó napon került sor, melyre nagy izgalommal készültünk a gyerekekkel és Nagy László kollégámmal.

Párásan, ködösen indult a nap, de mire az ’56-os hősök emlékünnepe véget ért, a nap is kikukucskált a felhők mögül. Még itt – a Petőfi Sándor Római Katolikus Német Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium minden tanulója előtt – mondta el Szlahó Csaba polgármester úr a köszöntőjét, és adta át ajándékként a megújult pályát.

Átvonultunk a sportudvarra (a gimnazisták az osztályaikba mentek, mert a „gólyák napja” is ekkor volt), ahol az alsó és a felső tagozatosok, tanítók, tanárok, valamint az ünnepségen megjelent prominens vendégek előtt, dr. Huszka Mihály atya megszentelte a pályát. Ezek után a mazsorett csoport két ügyes tagja látványos produkcióval kápráztatta a közönséget.

Az alsó tagozat minden osztálya 14 tanulót delegált, akik színes kreppszalaggal a kezükben, zenés gimnasztikával készültek. Nem volt könnyű feladat, hiszen ennek betanítására négy nap állt rendelkezésre. Szerencsére a kollégák segítségével sikerült 112 ügyes gyermeket kiválasztani, így négy intenzív testnevelés óra alatt elsajátították a produkciót. Emlékezetes látványt nyújtott a sok vidám kisgyermek, amint szívüket-lelküket beleadva, színes táncos kavalkádot varázsoltak a pályára. Az alsósok zenés előadása különleges fináléval ért véget. Azok a tanulók ugyanis, akik eddig nem szerepeltek, bementek a pályára, és szappanbuborékokat fújva emelték az ünnep fényét. Csodálatos látvány volt, mert a nap sugarai a szivárvány minden színében táncot jártak az ég felé szálló megszámlálhatatlan gömbön.

Ezek után a felsősök és gimnazisták lepték el a pályát, és a labda is főszerepet kapott. Itt már a pályát valós funkciójában használták. Nagy László kollégám nem csupán felkészítette a tanulókat erre a napra, hanem folyamatosan – mint kommentátor – tájékoztatta a közönséget, hogy éppen mit lát a nagyérdemű. Először különböző, szólóban végzett labdás gyakorlatokat mutattak be, majd páros feladatok következtek. Az érdekesség az volt, hogy a párokat egymás korosztályától távol álló tagok alkották. Minden tanuló virtuóz módon bánt a focilabdával, a közönség nagy örömére. A finálé sem maradhatott el, hiszen a program végén egy rövid, de annál látványosabb focimeccs vette kezdetét, ahol a dicsőséges győzelem volt a tét.

Azt gondolom, méltóképpen avattuk fel megújult pályánkat, amely esténként kivilágítva is azt hirdeti, hogy itt sok vidám, mozgást szerető, egészséges gyermek kergeti a labdát.

 

Az iskola minden tanulója és dolgozója nevében nagyon köszönjük!

Fekete-Part Gabriella

2015. november 9.

Kategória: Archív, Események | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?