Körséta a piacon

2015. szeptember 17-én az 1. a osztály interaktív módon tapasztalta meg a környezetismeret és technika tanórákat. Történt ez oly módon, hogy most első alkalommal léptünk ki az intézmény óvó-védő falai közül az utcára, és a szabályos gyalogos közlekedésről tanultakat az utcán gyakorolva, megtapasztalva sétára indultunk. De nem céltalanul, ám! Nem csupán a jó idő csalogatott minket a szabadba, hanem az a tény is, hogy ez a nap csütörtökre esett, amely Vecsésen a piac napja. Remek lehetőség kínálkozik ilyenkor arra, hogy megnézzük az őstermelőknél és más árusoknál a portékáikat. Mielőtt bárki is azt hinné, hogy játékokat, vagy pörgős ruhákat nézegettünk, hát téved! Az őszi zöldség – gyümölcs kínálatra voltunk kíváncsiak.

Először egy őstermelőnél álltunk meg, ahol különböző mézeket láthattunk. A gyerekek megfigyelték, hogy a különböző mézfajtáknak más-más színük van, attól függően, hogy milyen virágból készültek. Itt hangzott el a nap aranyköpése, méghozzá arra kérdésre, hogy : -Meg tudja-e valaki mondani, hogy melyik állatkának köszönhetjük a finomabbnál finomabb mézeket? Egy pillantás alatt rengeteg kéz meredt a levegőbe, azt jelezvén, hogy „micsoda egyszerű kérdés is ez”. Fel is szólítottam egy kis tanulót, aki nemes egyszerűséggel adta meg a választ, mondván: -A macinak. Nagy derültséget okozott a körülöttünk levő felnőttek körében ez a válasz, de hát ők nem értenek a gyermeki gondolkodás síkján… Erre már csak azt lehetett mondani, hogy: -Valóban, hiszen legalább hagyott nekünk is… Majd egy másik tanuló megadta a helyes választ, miszerint: -A szorgos méheknek köszönhetjük ezt az egészséges finomságot.

A mézes standtól búcsút vettünk, majd a zöldségeshez mentünk. Itt különböző zöldségeket és gyümölcsöket kellett felismerni, és arról mesélni, hogy melyikből milyen étel készülhet otthon. Nagyon szép válaszok születtek.

Ezek után a legkedvesebb árushoz érkeztünk: egy sajtkészítő őstermelő hölgyhöz. Ő elmesélte a gyerekeknek, hogy milyen eljárással készülnek a különböző ízű sajtok, majd meg is kínált bennünket termékeiből.

Az aktív piaci körséta után jutalmul elsétáltunk az Anna utcai játszótérhez, ahol önfeledt játékkal töltöttünk el még bő fél órát. Fáradtan, és már éhesen, de mégis élményekkel gazdagodva – és persze szabályos gyalogosként közlekedve – mentünk vissza az iskolába, ahová éppen ebédre érkeztünk meg.

Krupa Sándor kollégám elkísért minket, hogy fotókat készítsen első iskolán kívüli élményünkről. Köszönjük szépen.

Fekete – Part Gabriella

Vecsés, 2015. szeptember 18.

Kategória: Archív, Események | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?