Jól megérdemelt kirándulás!

Augusztus végén mindenkinek az iskolakezdés jut eszébe. Azt is tudjuk, hogy nem minden gyerek várja! De az idei augusztus kicsit más volt a „Petőfis” alsós énekkarosoknak. Mindenki nagyon izgult az időjárás miatt, miután a júniusi biciklitúrát el kellett halasztani a borús idő következtében. A kitűzött új időpont szeptember másodika volt. Kállainé Szögi Klára, az énekkar vezetője már nyáron elkezdte a szervezést és egyeztetéseket. A nagy napra 70 gyerek jelentkezett, ki biciklivel, ki bicikli nélkül. Ők a kísérő szülők segítségével jutottak a táborhelyre.
Amikor először meghallottuk a biciklitúra lehetőségét, meglepődtünk, hogy hol lehet Vecsésen nyugodtan biciklizni. 10 éve élünk Vecsésen, és elmondhatom, még nem láttunk mindent, pedig közvetlenül a lakóhelyünk mellett haladt a túraútvonal.
A kirándulást megelőző napokban már reménykedhettünk, mert az időjárás-előrejelzés kitűnő időt mutatott! Így újra összegyűjtöttünk mindent, amit az iskola és a szülők felajánlottak, hogy a nagy napon semmiben ne legyen hiányunk!
Reggel a találkozó a volt Renault szalon parkolójában volt. Azok a szülők, akik kocsival jöttek kimentek a főzés helyszínére, kivitték a nem bicikliző gyerekeket és az ebéd hozzávalóit.
Akik biciklivel indultak a nagy útnak, azok felsorakoztak és nagy izgalommal várták az indulást.
Útvonalunk: József utcától a Kakucsi útig, majd a vasúti átjárón keresztül a kanálisig. Ott a patak mellet haladtunk tovább, egészen a lakóparkig. Utunkat nehezítette a nagy fű és a biciklik különböző mérete, valamint a kisebbek biciklitudása. A lakóparkba érve kicsit megpihentük. Klári néni megnyugtatott mindenkit, hogy már csak aszfalt és földút vár ránk. Akkor még senki sem sejtette, hogy csak ezután jön az igazi kaland! A Kiss Ernő utcán elértünk a kőhídig és onnan következett a földút, majd 10 centis homok. A döcögős úton elmaradt egy-két csavar, de a felkészült apukák pillanatok alatt megszereltek mindent. Már azt hittük, mindjárt vége és odaérünk a célunkhoz, amikor jött a következő meglepetés: óriási sár! Mindenki meglepődött, mert már több mint egy hete nem esett eső. De ott, ahol traktorok járnak és a fáktól nem tud felszáradni az eső, bármi megtörténhet! De nem adtuk fel, a kisebbeknek a szülők segítettek átvinni a biciklit aztán haladhattunk tovább a cél felé. Mikor megérkeztünk, az ott lévők azt kérdezték, hogy hol jártunk, mert minden bicikli, cipő sáros volt! Mi csak annyit feleltük mosolyogva: „krosszbicikliztünk”!
Mire kellemesen elfáradva odaért a csapat vége is, a bográcsban már pirult a hagyma és a sörsátor is állt. Az ott lévő szülők, nagyszülők – amíg mi úton voltunk – szorgalmasan dolgoztak!
A gyerekek pillanatok alatt birtokukba vették a rétet. Az iskolától kapott játékok kikerültek az autókból és indulhatott a játék. Volt ott zsákban futás, biciklivel szlalomozás, célba dobás, lovaglás, hangjegykeresés a fűben, stb.
Az ebéd ez idő alatt főtt a bográcsokban. Mikor elkészült, mindenki jóízűen nekilátott a paprikáskrumplinak. Ebéd után még egy kis desszertnek is volt helye!
Hamar eljött a pakolás és az indulás ideje. A gyerekek összeszedték a játékokat és a szemetet.Mindenki elpakolt, felkapta a biciklijét és indultunk vissza a kiindulási pontra. A sor végét pár ötödikes lánnyal én zártam. Beszélgettünk a túráról, közben megmutattam nekik, hol tértünk le az útról (ez kb. 200 méterre volt a táborhelytől). Először kicsit morgolódtak, hogy miért tettünk ekkora kerülőt, de a végén belátták, hogy különben nem lett volna részünk semmi KALANDBAN!

Köszönjük, Klári néni!

Szeretnénk még köszönetet mondani az Igazgató asszonynak, aki elengedte a gyerekeket, a Stúdium Alapítványnak és a DÖK- nek a támogatásért valamint kísérőinknek: Bendiákné Tünde néninek, Fekete- Part Gabi néninek és Kérészné Kriszti néninek és persze a szülőknek, akik szintén segítettek abban, hogy ez a nap ilyen feledhetetlenül teljen el!

Szilágyi Kristóf (3.a) szülei

 

Kategória: Archív | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.